Gacsályi József költő honlapja

Kettős tükörben Baka István

Árpás Károly és Varga Magdolna könyve

(Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1989)

Baka István születésének ötvenedik esztendejében jelent meg Szekszárdon az Illyés Gyula Megyei Könyvtár kiadásában az a 378 oldalas gyűjtemény, amely Árpás Károlynak és Varga Magdolnának a költő életművét végigkísérő írásait tartalmazza. A többségükben folyóiratokban már korábban publikált tanulmányok, cikkek, kritikák kötetté szerkesztése nyitányát jelentheti annak a folyamatnak, amely egy kezdeteitől sokat ígérő s a reményeket maradéktalanul beváltó, minden sallangot nélkülöző és nagy formátumú költészet irodalomtörténeti jelentőségét hivatott felmérni. A kiadó nem csupán az ünnep idejét tartja fontosnak a megjelentetés szempontjából, hanem azt is, hogy legyenek követői, s mielőbb lássanak napvilágot átfogó értékelések és monográfiák is.

Baka István – sajnos korán lezárt – életműve nem kizárólag befejezettsége miatt jelentős. A költő azok közé a mesterek közé tartozik, akik kiszolgáltatottságukban is meg tudták komponálni hallhatatlanságukat. Mivel ő kortársunk, nem hársak alatt írott kapcsos könyv, nem halálközeli erőltetett menetben rótt kockás füzet maradt utána, de az idő visszaválthatatlanságának tudata. A hullás közelségének állandó érzete mégis ugyanazt a bölcsességet, művészi fegyelmet és a költészet által az örökléthez hajlásnak ugyanazt az állandó kényszerét alakította ki érzékeny lényében, mint elődeiben.

Baka művei túlságosan is közel születtek ahhoz a két szerzőhöz, akik egyben barátai is voltak. A személyes megnyilatkozások feljegyzése, a versek genezisének leírása, a költői lelkület változásainak megfigyelése egyenesen kínálta magát.

Árpás Károly és Varga Magdolna könyvéről sokféle megállapítást tehetünk, egyvalami azonban elvitathatatlan: ez az első olyan könyv, amely teljes egészében Baka István életművét igyekszik megközelíteni. A szerzők mindketten szegedi tanárok, s így szemtanúi lehettek annak a köznapokon is heroikus méretű küzdelemnek, amit a költő a Sátánnal – fizikai múlandóságával – szemben folytatott, a szépség őrangyalának oldalán. Írásaikat nem az elmúlás szelének érzékelése hozta létre, hanem az életmű nagyságának szinkron felismerése s az iránta megnyilvánuló alázat. A cikkek, tanulmányok és elemzések – az alcím egyben műfaji megjelölés is – tehát messze állnak attól, hogy egybeszerkesztve monográfiának fogjuk fel, inkább a jegyzők aprómunkáját kell bennük keresnünk, ami sok részlet feltárásával, nem kevés kulisszatitok ismeretében tett megállapításával megkönnyítheti a későbbiekben a monográfus és a filológus munkáját.

Az írások többsége jelen időben fogalmaz, és várakozással teli, bizakodó zárlatú, hiszen ezeket még a költő életében, közvetlenül a verseskötetek megszületése után közölték az irodalmi folyóiratok. Időrendben kapcsolódnak tehát a kötetekhez, ám elemzési szempontjaikat tekintve eltérnek egymástól. S mivel a már publikált tanulmányok különböző folyóiratokban láttak napvilágot, ezért találkozik az olvasó néhány helyen egymáshoz hasonló megállapításokkal, érvelésekkel. Ugyanaz a gondolat egy más jelenséget vizsgáló szövegben eltérő színezetet kap, mert a változó kontextus mindig újabb lényegi vonásokra irányítja a figyelmet.

A kettős tükröt állító szerzők – akik sok részletében mutatják egymástól eltérőnek Baka arcelét – könyvükben szinte teljesen lefedik kortárs költészetünknek ezt az elismerten egyedülálló pályáját, de a közlés műfaji változatossága miatt nem pótolhatják – nem is akarják pótolni – a monográfiát. Varga és Árpás költeményt, ciklust, kötetet, motívumot vizsgál – olykor ezeket együtt –, genetikus, strukturális és más elemzést végez, éppen ezért a tárgy és a módszer alakítja az írások műfaját is. Viszont az az aprólékos adatgyűjtés, amit nagy buzgalommal és odaadással végeztek – s végeznek ma is – a Baka-életpálya mentén, bár egyáltalán nem mutatós tevékenység, mással mégsem pótolható és ki nem váltható, ha valaki mélyen és részletesen szándékozik megismerni a költőt.

E könyv kiadása lehet az a pillanat, amely jelzi a Baka István világában kialakult másik idődimenzió létrejöttét.