Cinkelt lomha dobókocka-házak
ahol Júdás-nyugalmak tanyáznak
falaikban emeletes csontváz
betonbőrben árnyakon vitorláz
meszelt arcok tapadnak szememre
mozgó maszkok közé keveredve
fázik a szívem az ucca partján
s lépek magam dalokba takarván
Ilyenkor szoktad vetni az ágyad
hadd oldom meg rozsdás koronámat
széked a ruhámmal beterítem
vacogó lábad megmelegítem
ösztön húz engem is nem a hajlam
célzott farkasoké a nyugalmam
ne engedd hogy magam másba öljem
összecsapó hullám légy fölöttem!
Gacsályi József költő honlapja 