Pedig rozsdaszínű meg üszkös a rét és
kiveri a mocsok a dombokat
a fatörzset földig hántó lángmelegben
a lihegő lombtüdő megszakad
pedig ég ravatalán a rongyos felhő
s a hullabűz alatta itt rekedt
a költők tarkót vakarva üldögélnek
és írják a telefonkönyveket
Gacsályi József költő honlapja 