Most amiről szólok rég volt csalafinta barátom
hunyni se kell szememet mégis előttem a kép
sós illattal körbetekerte a tenger a gályát
fogytak a hullámok láttuk a föld közelít
jól kikötöttünk partra cipeltük a fürge hajókat
s szép ligetes tábort vert oda víg csapatunk
másnap a rózsás ujjú hajnal kelt ki a ködből
fölkelt Héliosz és keltek az emberek is
barna olajfák léptek térdig a fényben a dombon
Pán cifrázta a dalt soklyuku szélfuvolán
lányok jöttek s villant szürke bikák szaru-szarva
emlék már – osonó – ifjukorunk mezején
emlékezz Láertiadész mikor arra hajóztunk
béke csikója füvelt zöldölü nagy szigeten
élt még Patroklosz s élt Elpénór a borissza
ittuk a drága nedűt dús hekatomba után
Ílion ellen mentünk fentük a kardot a dárdát
mostuk a görbe hajót fényesedett sisakunk
tudtuk: a jósok mondták: győztes hadba igyekszünk
Hermész hozta a hírt mint a madár suhanón
Megvívtuk Tróját Hektor s Priamosz ma csak árnyak
s mégis kérdelek én most kik a győztesek itt
nézd most is kel a fény – Ilion fala homlokig üszkös
s gőggel lépked a nap fönn a gazos romokon
Gacsályi József költő honlapja 