mindent az ő nevében
a quedlinburgi jáki sienai stb
handlangerek megrokkanása
pásztortüzek autodafék
csók a keresztre ujjsatuk
Nagy Konstantin Leonardo
il Magnifico Savonarola
Michelan…
hol volt (hol nem) akkor már
Grimald és Hartmut
hol St Gallen fénye
és a feszesíjú ungarik
új fejedelmek új balliszták
minden (év)század egy gyújtózsinór
IN NOMINE PATRIS
és vannak falak amik (akik)
kiültek gondolataik partjára
rendíthetetlenül
aranyváros evez a fényben
nemcsak itt
szanaszét aranyak és városok
Alexandria alatt megindult a
hullám
Karthago evezője eltörött
Théba nem jutott a tengerig
Ninive zátonyon
mi is elhagytuk
etelközi bárkáinkat
a tengertelen nagy hajós
kormánylapátja a bólintó
lőportorony
ereiben borostyánszínű sör
fölcsapja koronás fejét
ó Szent Vitus
itt a sárkány halott
minden füst másfele száll
Kostrowitzky is erre ballagott
(Homérosszal együtt
tananyag a varrólányok
esti iskoláján)
U Fleků részeg éj
magyar borda döng
gatyások torkaszakadtan
hol is van Európa
persze elrabolta
(a főistent sosem ültetik le)
hol is az Elbától
erre is
arra is
van is
nincs is
Pannonia
hát nádfedelesen
van az is
Csokonai is
Európa
ő igen
itt állok a kapuban
IN NOMINE PATRIS
P. úr talán beenged
kezemben gyűrt kalap
(nem Tiborc panasza)
égő kötél a Károly-híd
a Kampa lusta macska
Smetana az ég csillaga
csak állok a Stare
Meston Smetanával
egy csillag a cinkosom
talán van valami isten
(emlékszem jézusok ültek
a presszóteraszon
URAM…stbverseket írtak
szép számmal
farukban krisztustüske
hogy fájjon is valami)
a Moldva-parti füzek széllel fésülködnek
tenyerembejósolt szerencsém
köszöntöm rájuk
sötét hajuk derékig ér
és másnap az ezerlábú nép
vonul a szürke Týn felé
piros gyerekkocsik lobognak az uccán
nem rovom ezt a lapot teli szépszavu hexameterrel)
most hagyott el a középkor
üdvözlégy Johannes Kepler
hát Te itt?
se máglya se Dachau?
szalámit nem veszel?
ich bin ungarisch és
még végig kell járnom a
boltokat mit vegyek mit
vigyek
Neruda utca Hašek is innét
röhögött a pattantyús szemekbe
és nem hittetek fölmutatott
mutatóujjának szaros pofájú
ferencjóskák
megint bevonultatok
(miután leakasztottátok a szögről
pókhálós falábatokat)
szuronnyal kaparni (mint Napóleon)
kis követ nagy követ
később elintézte a nagykövet
Arany sör az asztalon
nyakon teremt a nap
Szent Györgynek szárnya nő
elvégezte a munkáját
mögötte égbe induló hidak
kimegyek még
a faragatlan szirmok erdejébe
a vér mindenhol elszivárog
hol az „őrzők” hatalma már?
gyanútlan a világ mint a
sínre szállt madár
hova jutottam
hol is vagyok
ahol kedvesem fekszik
arra van Kelet
Gacsályi József költő honlapja 