Styx-parti mocsáron
lengő csalán között
földig érő árnyam
sebekbe öltözött
törött nádi torzsák
ülnek lábaimnál
fölöttem a sötét
hangtalanul hintál
káka között köd kél
forró iszap fortyog
bomló angolnából
halkoszorút hordok
szemem keselyűké
derekamon kígyó
ágyékomban parázs
ölelve pusztító
ujjam tigris foga
a tenyerem kardél
egész testem égő
vérrel kivert harctér
számban obulus peng
mellkosaram csörren
sűrű semmi-sátor
feszül meg fölöttem
gyönyörű ősz apám
átjutott a gázlón
ültess magad mellé
tűzemésztő Khárón
hol viszel át révész
mikor megy a sajkád
túlsó parti vagyok
csöndben evezz majd át